Maldív szigetek, Maafushi - 30 fok árnyékban. Itt ért a reggel december 24.-én, míg mások a karácsonyfát díszítették otthon..

Az utolsó nap is a szokásos rutinnal kezdődött: kapok reggelit (tintahal, zöldség és palacsinta) a szállodamenedzser pedig feljön és bratyizósan leül velem szemben. A fejével néha tikkel és csak bámul a hulla szemeivel.. de most legalább nem bagózik.. szerintem az ipse elmebeteg.. szerencse, hogy tudok disztingválni :)

A csomagokat nagyjából összerendezem, mert - habár tegnap megnyugtatott a recepciós srác, hogy vendégek hiányában a déli 12 órás kijelentkezést eltolhatom  tizenhat órára - a menedzser bejelentette hogy távozzak időben, mert szükségük van a szobára. Nem örülök, mert így nincs lehetőségem később lezuhanyozni.

Kimegyek a tengerpartra. Csodálatos idő, szikrázó napsütés és az a hihetetlen kék tenger. Mellettem szerelmespárok és fiatal házasok fotóztatják egymást a part egy, felcicomázott szegletében. Most (is) jól esne egy barátnő...

Dél előtt visszamegyek a szállásra, és elhozom a csomagjaimat. A búvárbázison kiegyenlítem a számlát, a búvárfelszerelést bepakolom, majd várás a kompra. Ötkor jön, van négy és fél órám. Szerencsére megjelenik egy holland srác, majd egy ausztrál csaj, később egy szingapúri pár, akikkel korábban merültem. Minddel jól elbeszélgetünk. Búvárkodás, utazások és még sok téma sorra kerül. Csak szigorúan politika mentesen :)

Legközelebb, amikor az órámra nézek, már fél öt van. Ideje búcsút inteni és a gyorshajóra szállni. Az ide úttal ellentétben most szerencsém van: a hajó elvisz egészen Malé-ig.

A reptéren sajnos újabb négy órát kell várni a gépre, ami ráadásul több mint félórát késik. Fáradt vagyok és 18 fokra van a váró lehütve. Királyság..

Útnak indulunk, végre tudok aludni egy keveset. Hajnali ötre érünk Kuala Lumpurba. Egy repülőút letudva. Maradt még négy. És persze, hátra van még egy városnézés!